Miért érdemes ivartalanítani a macskát vagy a kutyát?

Rövid változat

Mit mondanak az irányelvek, állatonként

Ez a WSAVA irányelveinek és az AAHA kutyákra vonatkozó irányelveinek álláspontja. Ahol eltérnek, azt jelezzük.

• Nőstény macskák

  Az ivartalanítás ajánlott, ideális esetben az ivarérés előtt. Megelőzi a vemhességet és a méh betegségeit, és a hat hónapos kor előtti ivartalanítás 91%-kal alacsonyabb emlőkarcinóma-kockázattal járt.

• Kandúrok

  A kasztrálás ajánlott. Csökkenti a vizeletpermetezést, a kóborlást és a verekedést, a verekedés pedig a FIV terjedésének fő útja.

• Mikor, macskáknál

  Négy hónapos kor körül, mielőtt a cica vemhes lehetne. A WSAVA szerint az egészséges kölyökmacskák már három-négy hónaposan ivartalaníthatók.

• Kis és közepes testű kutyák

  Az ivartalanítás továbbra is észszerű lehetőség. Az AAHA nagyjából hat hónapos kort javasol azoknak a kutyáknak, amelyek felnőttként várhatóan 20 kg alatt lesznek.

• Nagytestű kutyák

  Várd meg, amíg befejeződik a növekedés, ez általában 9–15 hónapos kor. Egyes nagytestű fajtáknál az egyéves kor előtti ivartalanítás kétszer-négyszer több ízületi betegséggel járt.

• Szukák

  Itt az irányelvek eltérnek. A WSAVA szerint egy egészséges szuka ivaros maradhat, ha figyelemmel kísérik, és ha ivartalanítják, ideális esetben az első vagy a második tüzelés után. Az AAHA a kistestű fajtáknál az első tüzelés előtti ivartalanítást javasolja.

• Kan kutyák

  A WSAVA azt javasolja, hogy felelős gazdánál maradjanak ivarosak, vagy fontolják meg a vazektómiát. Kasztrálás kötelező a le nem szállt herék esetén, és erősen ajánlott a visszatérő prosztata-megnagyobbodásnál.

• Minden ivartalanított állat

  Az energiaszükséglet nagyjából negyedével-harmadával csökken. Kezdettől adj kevesebbet, és rendszeresen mérd az állat súlyát.

Az alapok

Mit jelent valójában az ivartalanítás

Nőstényeknél az ivartalanítás során eltávolítják a petefészkeket (ovariectomia), vagy a petefészkeket és a méhet (ovariohysterectomia). Hímeknél a kasztrálás a herék eltávolítása. Mindkettő megszünteti a szaporodást és a nemi hormonok fő forrását, és az előnyök meg a hátrányok többsége is e hormonok elvesztéséből fakad.

Vannak olyan megoldások is, amelyek megszüntetik a szaporodást, de megőrzik a hormonokat. A WSAVA irányelvei leírják a hímek vazektómiáját és a nőstények petefészek-megőrző méheltávolítását, valamint a műtét nélküli módszereket, például a hormonimplantátumokat. Egy deslorelin-implantátum a dózistól függően legalább hat vagy tizenkét hónapra elnyomja a kan kutyák termékenységét, és a hatása elmúlik, így a gazda láthatja, hogyan viselkedik a kutya tesztoszteron nélkül, mielőtt a műtétről döntene.

Macskák

Macskáknál az irányelvek egyetértenek

A macskák esetében kevés a vita. A WSAVA irányelveinek összefoglalója szerint a nőstény macskák ivartalanítása általában ajánlott, mert az ivaros nőstényt nehéz otthon tartani, a kandúrok kasztrálása pedig azért, mert megszünteti a nem kívánt viselkedést. Az egészséges, beoltott, átlagos testméretű fajtájú, jó kondícióban lévő kölyökmacskák nagyjából három-négy hónapos kortól ivartalaníthatók.

Az időzítés azért fontos, mert a macskák korán ivaréretté válnak. Egy cica már négy hónapos kora körül vemhes lehet, ezért a brit Cat Kind csoport és az International Cat Care négy hónapos korban javasolja a házi macskák ivartalanítását a korábbi hathónapos gyakorlat helyett. A British Veterinary Association, a British Small Animal Veterinary Association és a Federation of Veterinarians of Europe 16 hetes kortól támogatja az ivartalanítást. Az FVE a négy hónapos kor utáni ivartalanítást késeinek tekinti.

Macskák

Emlődaganat: a cikk legerősebb száma

Macskáknál az emlődaganatok többnyire rosszindulatúak: egy WSAVA-kongresszusi áttekintés szerint 80–90%-uk. Egy 2005-ös eset-kontroll vizsgálatban, amelyben 204 emlőkarcinómás és 200 kontrollmacska szerepelt, az ivaros macskák felülreprezentáltak voltak a daganatos esetek között. A hat hónapos kor előtt ivartalanított macskák emlőkarcinóma-kockázata 91%-kal, az egyéves kor előtt ivartalanítottaké 86%-kal volt alacsonyabb, mint az ivaros macskáké. Az egy- és kétéves kor közötti ivartalanítás csak mintegy 11%-kal csökkentette a kockázatot, két év után pedig az előny nagyrészt eltűnt.

A kölykezés nem változtatott a kockázaton. Ugyanebben a vizsgálatban az ellések száma nem befolyásolta az emlőkarcinómát, tehát a macska semmit sem nyer azzal, ha „előbb egyszer legyenek kiscicái”.

Ez azonban csak egy vizsgálat. Egy későbbi bizonyítékértékelés gyengének ítélte az egyéves kor előtti ivartalanítás melletti alátámasztást, mert csak ez a vizsgálat adott elegendő életkori adatot az ellenőrzéshez. A hatás iránya következetes, és ez a fő orvosi oka annak, hogy az állatorvosok szorgalmazzák a macskák korai ivartalanítását.

Macskák

Permetezés, kóborlás és a FIV-et terjesztő verekedések

Az ivaros kandúr erős szagú vizelettel jelöli a területét, messzire kóborol és verekszik a többi kandúrral. A viselkedési szakirodalom egyik összefoglalója szerint a kasztrálás a kandúrok mintegy 90%-ánál csökkenti a vizeletpermetezést, életkortól és attól függetlenül, mióta tart a szokás. A VCA hasonló mértékű csökkenésről számol be a kóborlásnál.

A verekedések az egészség miatt is számítanak, nem csak a bútorok miatt. A macska immunhiány-vírusa (FIV) főként mély harapásos sebeken keresztül terjed, és a Cornell Feline Health Center szerint a kijáró, verekedésre hajlamos ivaros kandúrok vannak a legnagyobb veszélyben. A kasztrálás nem teszi biztonságossá a kijáró macskát, de csökkenti azt a kóborlást és verekedést, amely kiteszi a fertőzésnek.

A kasztrálás nem old meg mindent. A WSAVA irányelveiben idézett adatok szerint az ivarérés előtti ivartalanítás után is előfordult vizeletjelölés a hímek mintegy 10%-ánál és a nőstények 5%-ánál.

Szukák

Pyometra: amit a legtöbb állatorvos elsőként említ

A pyometra (méhgennyesedés) a méh bakteriális fertőzése, amely kezelés nélkül a szuka halálát okozhatja; a kezelés többnyire sürgősségi műtét. A legjobb adatok Svédországból származnak, ahol az ivartalanítást hagyományosan főleg orvosi okból végezték, és a szukáknak csak mintegy 7%-a volt ivartalanítva, így a betegség természetes gyakorisága megfigyelhető. Svéd biztosítási adatok szerint az ivaros szukák 23–24%-ánál alakult ki pyometra tízéves korig, fajtától függően 10 és 54% között. Egy későbbi, több mint 260 000 biztosított szukára kiterjedő vizsgálat tízéves korig 19%-ot talált, hétéves átlagos diagnóziskori életkorral.

A méh eltávolítása megelőzi a pyometrát. Ezért még a szukák ivartalanítását illetően óvatos WSAVA irányelvek is azt mondják, hogy méhbetegség esetén ovariohysterectomiát kell végezni. Macskáknál is előfordul pyometra. Svéd biztosítási adatok szerint a nőstény macskák mintegy 2,2%-ánál alakult ki 13 éves korig (Hagman és mtsai., 2014). Ez a szám az ivartalanított és az ivaros macskákat együtt tartalmazza, mert az adatbázis nem rögzítette megbízhatóan az ivartalanítást, így csak az ivaros macskákra számítva magasabb lenne az arány.

Szukák

Emlődaganatok: gyakoriak, de a híres számok gyengék

Az emlődaganatok gyakoriak az ivaros szukáknál. Ugyanezekben a svéd biztosítási adatokban 13%-uknál jelentkeztek tízéves korig. A legtöbb irányelv szerint az ivartalanítás csökkenti a kockázatot. Az AAHA szerint az első tüzelés előtti ivartalanítás minimálisra csökkenti, és a kockázat minden tüzeléssel nő, nagyjából két és fél éves korig.

Az ezt alátámasztó bizonyítékok vékonyabbak, mint amilyennek látszanak. Egy 2012-es szisztematikus áttekintés 13 releváns vizsgálatot talált, ebből 9-et magas torzítási kockázatúnak ítélt, és arra jutott, hogy a bizonyítékok gyengék, és nem adnak szilárd alapot határozott ajánlásokhoz. Az első, második vagy későbbi tüzelés előtti ivartalanításra vonatkozó, gyakran idézett százalékok nagyrészt egyetlen, 1969-es vizsgálatból származnak, amelyben mindössze egy szukát ivartalanítottak az első tüzelése előtt.

A legtöbb állatorvos ennek ellenére védő hatásra utaló bizonyítékként értelmezi az adatokat. A hatás nagysága és a tüzelési ciklusok szerinti pontos határ azonban bizonytalanabb, mint az általad esetleg látott számok.

Szukák

Vizeletinkontinencia: a mérleg másik oldala

Az ivartalanítás a vizeletinkontinencia nagyobb kockázatával jár, amely általában a húgycső záróizmának gyengülése miatt alakul ki. Egy brit kohorszvizsgálatban, amely 12 hetes koruktól követte a szukákat, az ivartalanított szukák 5,2%-a és az ivarosak 1,0%-a vált inkontinenssé öt éven belül. A nehezebb kutyák gyakrabban érintettek. Egy amerikai vizsgálatban a 25 kg feletti, első életévükben ivartalanított szukáknál minden hónapnyi halasztás csökkentette a kockázatot.

Az inkontinencia általában gyógyszerrel kezelhető, de a kezelés egész életen át tart. Ez az egyik oka annak, hogy az irányelvek ma nagyobb körültekintést kérnek a nagytestű szukák ivartalanításának időzítésénél.

Kan kutyák

Kutyák kasztrálása: kevesebb ok szól mellette, mint gondolnánk

A kasztrálás megelőzi a herebetegségeket és a jóindulatú prosztata-megnagyobbodást (BPH), a prosztata korral járó növekedését. A BPH nagyon gyakori: az öt évnél idősebb ivaros kanok több mint 80%-át érinti, bár a legtöbbjüknél soha nem okoz tünetet. A kasztrálás a végleges kezelés, és a WSAVA irányelvei erősen ajánlják a kasztrálást vagy a hormonkezelést a visszatérő BPH-tünetekkel küzdő kutyáknak. Ha egy here nem szállt le, a kasztrálás kötelező, mert a visszatartott here hormontermelő daganattá alakulhat.

Ezeken túl a gazdás kan kutyák rutinszerű kasztrálása mellett szóló érvek gyengébbek, mint sok gazda gondolja. Felelős gazdánál élő kan kutyáknál a WSAVA azt ajánlja, hogy maradjanak ivarosak, vagy ha meddővé tételt szeretnének, fontolják meg a vazektómiát. A bizottság arra is figyelmeztetett, hogy az idős kutyák kasztrálása a BPH megelőzésére nem feltétlenül helyes, mert egyes esetekben a késői kasztrálás növelheti a prosztatarák kockázatát.

Viselkedés

A kasztrálás nem gyógyír az agresszióra

A kasztrálás a tesztoszteron által vezérelt viselkedéseket változtatja meg. Egy 57 kan kutyát vizsgáló tanulmányban a kóborlás, a vizeletjelölés és a meghágás változott a legnagyobb valószínűséggel. A háztartásban élő emberek vagy kutyák iránti agresszió a kutyák mintegy negyedénél csökkent.

A nagyobb vizsgálatok kevésbé biztatóak. Egy 2018-as vizsgálat, amely validált viselkedési kérdőívet használt több ezer kutyánál, nem talált összefüggést az ivartalanítás vagy az ivartalanításkori életkor és az ismerős emberek vagy kutyák iránti agresszió között. A 7–12 hónaposan ivartalanított kutyáknál 26%-kal nagyobb volt az idegenekkel szembeni közepes vagy súlyos agresszió valószínűsége.

Ha a kutya viselkedése a fő gond, hormonimplantátummal ki lehet próbálni a hatást, mielőtt bármi végleges történne, viselkedési tanácsadással együtt.

Nagytestű kutyák

Miért változtat a válaszon a fajta és a testméret

A bizonyítékok legnagyobb változása a University of California, Davis kutatóitól származik. Korábbi munkájuk szerint golden retrievereknél, labrador retrievereknél és németjuhászoknál az egyéves kor előtti ivartalanítás kétszer-négyszer több ízületi betegséggel (csípőízületi és könyökízületi diszplázia, keresztszalag-szakadás) járt, mint az ivaros kutyáknál. 2020-as vizsgálatuk 35 fajtára terjesztette ki az elemzést.

A kép fajtánként nagyon eltérő. A kistestű fajtáknál az ivartalanítás nem növelte az ízületi betegségeket, és csak két kistestű fajtánál, a bostoni terriernél és a si-cunál nőtt jelentősen a daganatok előfordulása. A két vizsgált óriás fajtánál, a német dognál és az ír farkaskutyánál semmilyen ivartalanítási életkorban nem nőtt az ízületi betegségek aránya. A legtöbb fajtánál az ivartalanítás időpontja nem befolyásolta a kockázatot. A keverék kutyák gazdáinak egy kiegészítő vizsgálat öt felnőttkori testsúly-kategóriába sorolta a keverék kutyákat.

Ezért bontja az AAHA az ajánlásait a várható felnőttkori testsúly szerint. A felnőttként várhatóan nagyjából 20 kg (45 font) alatti kutyák: kasztrálás hat hónapos kor körül, ivartalanítás az első tüzelés előtt (öt-hat hónaposan). Nagyobb kutyák: kasztrálás a növekedés befejeződése után, általában 9–15 hónaposan. A nagytestű nőstényeknél az AAHA időablaka (5–15 hónap) mérlegelésre hagy teret a korai ivartalanítás emlővédő hatása, illetve az ízületi és inkontinencia-kockázatok között.

Élettartam

Tovább élnek az ivartalanított állatok?

Átlagosan igen, bár az okok nem teljesen tisztázottak. Több mint 40 000 kutya adatai alapján, amelyek amerikai állatorvosi oktatókórházakban pusztultak el, az ivartalanított kutyák tovább éltek: a kanok 13,8%-kal, a szukák 26,3%-kal. Ritkábban pusztultak el fertőzés vagy sérülés miatt, és gyakrabban daganatos vagy immunmediált betegség miatt. A szerzőknek nem volt adatuk arról, hány évesen ivartalanították a kutyákat, és elképzelhető, hogy az ivartalanított kutyák több állatorvosi ellátást is kaptak.

Macskáknál nagyobb a különbség. A Banfield 2013-as jelentése szerint, amely 460 000 macska adatain alapult, a kasztrált kandúrok átlagosan 62%-kal, az ivartalanított nőstények 39%-kal éltek tovább ivaros társaiknál. Ezek megfigyelésen alapuló számok: az ivaros macska nagyobb eséllyel kóborol, verekszik és kerül autó alá, és az ivartalanítás részben annak is jele lehet, milyen gondoskodást kap az állat.

A kompromisszumok

Mibe kerülhet az ivartalanítás

Testsúly. Ez a leggyakoribb hátrány, és a legkönnyebben megelőzhető. Az ivartalanítás után a felnőtt macskáknak mintegy 25%-kal kevesebb energiára volt szükségük a súlyuk megtartásához, mint amennyit a szokásos ajánlás előír, a Purina Institute pedig azt javasolja, hogy a műtét után nagyjából 30%-kal csökkentsd a napi kalóriabevitelt, majd igazítsd a testkondícióhoz. Nem a műtéttől hízik meg az állat, hanem ugyanattól a tál ételtől.

Betegségkockázatok egyes kutyáknál. Fajtától és testmérettől függően: több ízületi betegség, egyes daganatok és szukáknál vizeletinkontinencia, ahogy fentebb leírtuk. Macskáknál a WSAVA irányelvei megjegyzik, hogy az ivartalanított macskáknál nagyobb az alsó húgyúti betegségek kockázata, és hogy az ivarérés előtti ivartalanítás késleltetheti a növekedési porcok (epifízisporcok) záródását, ami hozzájárulhat az epifízistörésekhez.

Altatás. Minden műtétnek van altatási kockázata, de egészséges állatoknál ez alacsony. Egy közel 180 000 kutyára és macskára kiterjedő brit vizsgálatban az altatással összefüggő halálozás kockázata egészséges állatoknál kutyáknál mintegy 0,05% (1849-ből 1), macskáknál 0,11% (895-ből 1) volt. A kutyáknál a halálesetek mintegy fele, a macskáknál ennél több, a műtét után, az ébredés idején következett be, ezért fontos a műtét utáni megfigyelés.

Tévhitek

Három dolog, ami nem igaz

„Előbb legyen egy alom.” Semmi sem bizonyítja, hogy az ellés jót tenne a macskának vagy a szukának. Macskáknál az ellések száma nem befolyásolta az emlődaganat kockázatát, miközben a hat hónapos kor utáni minden hónapnyi halasztás csökkentette az ivartalanítás védő hatását.

„A kasztrálás majd lenyugtatja.” Csökkenti a nemi hormonok által vezérelt viselkedéseket, például a kóborlást, a jelölést, a meghágást és macskáknál a verekedést. Kutyáknál azonban nem csökkenti megbízhatóan az agressziót, és egy nagy vizsgálatban a 7–12 hónaposan ivartalanított kutyák hajlamosabbak voltak az idegenekkel szembeni agresszióra.

„Az ivartalanított állatok mindig elhíznak.” Csökken az energiaszükségletük, ezért ugyanannyi ételtől híznak. Ha a műtét napjától kevesebbet adsz, a súlygyarapodás nagy része megelőzhető.

A gyakorlatban

Mit jelentenek együtt az ajánlások

1. Macskák: mindkét nemet ivartalaníttasd, ideális esetben négy hónapos kor körül, a nőstény első tüzelése előtt.
2. A kijáró macskákat az első kiengedés előtt ivartalaníttasd.
3. Kis és közepes testű kutyák: a hat hónapos kor körüli, szukáknál az első tüzelés előtti ivartalanítás továbbra is észszerű.
4. Nagytestű és óriás kutyák: ha ivartalaníttatsz, várd meg a növekedés befejeződését, ez általában 9–15 hónapos kor, és kérdezz rá a fajtádra vonatkozó adatokra.
5. Szukák: mérlegeld a pyometra és az emlődaganat kockázatát az inkontinenciával és a fajtaspecifikus kockázatokkal szemben. Az időzítést az állatorvossal beszéld meg, ne egy rögzített életkorhoz igazodj.
6. Kan kutyák: kevesebb orvosi ok szól a kasztrálás mellett. A le nem szállt herék és a visszatérő prosztataproblémák egyértelmű okok, a viselkedés önmagában általában nem az.
7. Kérdezz rá az alternatívákra: vazektómia, petefészek-megőrző ivartalanítás vagy ideiglenes hormonimplantátum.
8. Ha ivarosan tartod a szukát, kérdezd meg az állatorvost, milyen pyometrára utaló jelekre figyelj, és fordulj hozzá azonnal, ha betegnek tűnik.
9. Bármilyen ivartalanítás után csökkentsd az ételt nagyjából negyedével-harmadával, és rendszeresen mérd az állat súlyát.
10. Soha ne engedd, hogy egy szuka vagy nőstény macska „az egészsége érdekében” kölykezzen. Ennek nincs egészségügyi haszna.

Az állatorvosod

Kérdések, amelyeket vigyél magaddal a vizsgálatra

• Mekkora lesz a kutyám felnőttként, és mikor fejeződik be a növekedése?
• Vannak fajtaspecifikus adatok az ivartalanítás időpontjáról a kutyám fajtájára?
• Ha várunk, hogyan kezeljük a tüzeléseket, és hogyan figyeljük a pyometra jeleit?
• Megfelelne az állatomnak a vazektómia, a petefészek-megőrző ivartalanítás vagy egy implantátum?
• Mennyit etessek a műtét után, és milyen gyakran mérjük a súlyát?

A korlátok

Amit a bizonyítékok nem tudnak megmondani

Ezeknek a kutatásoknak szinte mindegyike megfigyeléses. Biztosítói adatbázisokból, oktatókórházakból és gazdák által kitöltött kérdőívekből származnak, főként az Egyesült Államokból és Svédországból. Az ivartalanított és az ivaros állatok nem csak a hormonjaikban különböznek: abban is, hogyan élnek, mennyit kóborolnak és mennyi gondoskodást kapnak. A fajtánkénti adatok nagyrészt egyetlen kórházból származnak, és sok fajtát soha nem vizsgáltak.

Maguk az irányelvek sem értenek egyet. Az AAHA továbbra is minden, tenyésztésre nem szánt kutya ivartalanítását ajánlja; a WSAVA szerint esetről esetre kell dönteni. Mindkettőt ugyanazokat a vizsgálatokat olvasó állatorvos szakértők írták. Macskáknál a bizonyítékok és az irányelvek egy irányba mutatnak. Kutyáknál a helyes válasz a nemtől, a testmérettől, a fajtától, az életmódtól és attól függ, mennyire tud egy háztartás ivaros állatot tartani, és ezt neked és az állatorvosodnak kell megbeszélnetek.

A forrás

„Ivartalaníttassam a szukámat?”

A Lares Pecoris állatorvosi referenciaeszköz. Hivatalos állatorvosi források válogatott köréből válaszol, beleértve az itt idézettekhez hasonló irányelveket, és minden válasz mögött megmutatja a dokumentumot. Ha ezek a források nem fedik le a kérdést, ezt jelzi. Segíthet megérteni, mit mondanak az irányelvek az állatod fajáról, testméretéről és fajtájáról, mielőtt beszélsz az állatorvossal. Nem állatorvos, és nem helyettesíti az állatorvost.

Kérdések

Gyakran ismételt kérdések

Források

1. Romagnoli S, Krekeler N, de Cramer K, Kutzler M, McCarthy R, Schaefer-Somi S. WSAVA guidelines for the control of reproduction in dogs and cats. J Small Anim Pract 2024;65(7):424–559. doi:10.1111/jsap.13724. Executive summary, June 2024.
2. Imrie P. WSAVA wants ‘paradigm shift’ in thinking on reproduction control. Vet Times, 3 June 2024.
3. American Animal Hospital Association. 2019 AAHA Canine Life Stage Guidelines: Spay and neuter timing and Reproductive health.
4. Hart BL, Hart LA, Thigpen AP, Willits NH. Assisting decision-making on age of neutering for 35 breeds of dogs: associated joint disorders, cancers, and urinary incontinence. Front Vet Sci 2020;7:388. doi:10.3389/fvets.2020.00388.
5. Hart BL, Hart LA, Thigpen AP, Willits NH. Assisting decision-making on age of neutering for mixed breed dogs of five weight categories: associated joint disorders and cancers. Front Vet Sci 2020;7:472. doi:10.3389/fvets.2020.00472.
6. University of California, Davis. When should you neuter your dog to avoid health risks?, July 2020.
7. Egenvall A, Hagman R, Bonnett BN, Hedhammar A, Olson P, Lagerstedt AS. Breed risk of pyometra in insured dogs in Sweden. J Vet Intern Med 2001;15(6):530–538.
8. Jitpean S, Hagman R, Ström Holst B, Höglund OV, Pettersson A, Egenvall A. Breed variations in the incidence of pyometra and mammary tumours in Swedish dogs. Reprod Domest Anim 2012;47(Suppl 6):347–350. doi:10.1111/rda.12103.
9. Hagman R. New aspects of canine pyometra: studies on epidemiology and pathogenesis. Doctoral thesis, Swedish University of Agricultural Sciences, 2004.
10. Hagman R, Ström Holst B, Möller L, Egenvall A. Incidence of pyometra in Swedish insured cats. Theriogenology 2014;82:114–120. doi:10.1016/j.theriogenology.2014.03.007.
11. Beauvais W, Cardwell JM, Brodbelt DC. The effect of neutering on the risk of mammary tumours in dogs – a systematic review. J Small Anim Pract 2012;53(6):314–322. doi:10.1111/j.1748-5827.2011.01220.x.
12. The gonadectomy controversy. Veterinary Practice News.
13. Overley B, Shofer FS, Goldschmidt MH, Sherer D, Sorenmo KU. Association between ovariohysterectomy and feline mammary carcinoma. J Vet Intern Med 2005;19(4):560–563.
14. Sorenmo KU. Mammary gland tumors in cats: risk factors, clinical presentation, treatments and outcome. WSAVA World Congress Proceedings, 2011.
15. Improve International Clinical Library. Should we recommend spaying cats for mammary tumour prevention? At what age?
16. Hoffman JM, Creevy KE, Promislow DEL. Reproductive capability is associated with lifespan and cause of death in companion dogs. PLoS One 2013;8(4):e61082. doi:10.1371/journal.pone.0061082.
17. Banfield Pet Hospital. Spaying and neutering may contribute to longer lifespans (State of Pet Health 2013 Report), 8 May 2013.
18. Farhoody P, Mallawaarachchi I, Tarwater PM, Serpell JA, Duffy DL, Zink C. Aggression toward familiar people, strangers, and conspecifics in gonadectomized and intact dogs. Front Vet Sci 2018;5:18. doi:10.3389/fvets.2018.00018.
19. Effects of gonadectomy on behavior of dogs and cats (Proceedings). dvm360, 2011, citing Neilson JC et al., JAVMA 1997;211:180–182, and Hart BL, Cooper L, JAVMA 1984;184:1255–1258.
20. Cornell Feline Health Center. Feline immunodeficiency virus (FIV).
21. VCA Animal Hospitals. Cat neutering and behavior.
22. International Cat Care. Neutering your cat.
23. McDonald J, Clements J. Contrasting practices and opinions of UK-based veterinary surgeons around neutering cats at four months old. Vet Rec 2020. doi:10.1136/vetrec-2020-105887.
24. Cat Kind (formerly the Cat Population Control Group). Neutering kittens at four months: a summary of the evidence.
25. Brodbelt DC, Blissitt KJ, Hammond RA, et al. The risk of death: the Confidential Enquiry into Perioperative Small Animal Fatalities. Vet Anaesth Analg 2008;35(5):365–373. doi:10.1111/j.1467-2995.2008.00397.x.
26. Mitsuhashi Y, Chamberlin AJ, Bigley KE, Bauer JE. Maintenance energy requirement determination of cats after spaying. Br J Nutr 2011;106:S135–S138.
27. Purina Institute. Decreased energy needs in pets after spaying or neutering.
28. Thrusfield MV, Holt PE, Muirhead RH. Acquired urinary incontinence in bitches: its incidence and relationship to neutering practices. J Small Anim Pract 1998;39:559–566.
29. Byron JK, Taylor KH, Phillips GS, Stahl MS. Urethral sphincter mechanism incompetence in 163 neutered female dogs: diagnosis, treatment, and relationship of weight and age at neuter to development of disease. J Vet Intern Med 2017;31(2):442–448.
30. Geddes C. Benign prostatic hyperplasia in dogs. British Veterinary Nursing Association, Veterinary Nursing Journal, August 2022.
31. Driancourt MA, Briggs JR. Gonadotropin-releasing hormone (GnRH) agonist implants for male dog fertility suppression: a review of mode of action, efficacy, safety, and uses. Front Vet Sci 2020;7:483.

Minden forrást 2026. november 12-én tekintettünk meg.